Mi a fájdalom?
A Fájdalom Tanulmányozásának Nemzetközi Egyesülete (International association for the Study of Pain) szerint a fájdalom kellemetlen érzés és érzelmi élmény, amely a szövetek tényleges vagy potenciális károsodásával írható le.
Mindig egyéni élmény, amit különböző mértékben határoznak meg biológiai, pszichológiai és szociális tényezők. Ugyanaz a szenzoros stimulus teljesen eltérő válaszokat válthat ki ugyanabban az egyénben különböző körülmények között. Sok sérült katona például nem érzi a fájdalmat, amíg el nem szállították a harcmezőről, és van, hogy sportolók nem érzékelik a sérülést, amíg a játék véget nem ér.Nincsenek tehát „tisztán fájdalmas" szenzoros ingerek, amelyek minden egyénnél azonos módon kiváltják a fájdalomérzetet. A fájdalom érzékelésének változatossága jó példája annak az elképzelésnek, miszerint a fájdalom nem az érzékszervi esemény direkt kifejeződése, inkább az agyban történő bonyolult feldolgozási folyamatok eredménye a különböző neurális szignálokból.[1]
A fájdalom és a nocicepció tehát különböző fogalmak, a fájdalmat nem lehet csupán neurológiai fogalomként mérni, kezelni. Bár a fájdalomnak komoly adaptív funkciója van, káros hatással lehet a pszichológiai és szociális jólétre.[2]
A fájdalom érzékelése
1. ábra Kutya fájdalomérzékelése[3]
A nociceptív ingerület útja:
● Nociceptor (nyomási, termikus, polimodális)
● Perifériás ideg (A-delta és C típusú afferens rostok)
● Gerincvelő (kapu kontroll, leszálló moduláló pályák)
● Hátsó szarv
2. ábra Leszálló nocioceptív rostok a gerincvelő hátsó szarvának különböző rétegeiben[6]
Fajtakülönbségek:
Egy online kérdőívben[7] gazdikat és állatorvosokat kérdeztek meg arról, hogy szerintük van-e különbség a fajták fájdalomérzékenységében. Bár tudományos magyarázat (még) nincs rá, de a kisebb fajtákat érzékenyebbnek gondolják a megkérdezettek. A németjuhász és a husky voltak a kivételek a nagytestű kutyák közül, akiket az állatorvosok fájdalomra érzékenynek ítéltek.
A fájdalom felismerése és mérése
A fájdalom mérésére sokféle útmutatót dolgoztak ki[8]. A fájdalom számszerűsítése nehéz feladat, mivel ez egy többdimenziós folyamat: van fiziológiai és érzelmi része, nagyok lehetnek az egyéni, illetve a fajok és fajták közötti eltérések is. A szakirodalom különféle pontozási módszereket tartalmaz, amelyek figyelembe veszik a fiziológiai és viselkedési változókat is.
Az állatgyógyászatban a háziállatok fájdalmára alkalmazott pontozási módszerek az emberek számára kifejlesztett módszerek adaptált formái, legfőbb céljuk a fájdalom szintjének és kezelésének megállapítása. Míg a szubjektív skálák csupán egy jellemzőt (viselkedési vagy fiziológiai állandókat) értékelnek, addig a többdimenziós skálák mindkét szempontot figyelembe veszik. Az állat fiziológiai tulajdonságain túl olyan dolgokat vizsgál, mint például a viselkedés, az emberekkel szembeni reakciók, testtartás, mobilitás, vokalizáció, étvágy. Ezek a skálák azonban bizonyos szintű szubjektivitással is rendelkeznek, és reprodukálhatóságuk korlátozott.
A fájdalom típusai[9]
Időtartama szerint:
· Akut fájdalom
· Rekurráló fájdalom
· Krónikus fájdalom
o krónikus nem daganatos fájdalom
o krónikus tumoros fájdalom
Eredete, mechanizmusa szerint:
● Nociceptív: szövetkárosodás (szomatikus vagy viszcerális)
● Neuropátiás: a szomatoszenzoros idegrendszer léziója vagy megbetegedése által okozott fájdalom.
Fájdalom hatása a viselkedésre
Daniel S. Mills és munkatársai 2020-as kutatása[10] szerint a problémás viselkedés kiváltó oka az esetek 23-82%-ában a fájdalom lehet. Az alábbiakban ennek a kutatásnak a részleteit mutatom be.
1. táblázat Fájdalommal összefüggő viselkedési problémák előfordulása kutyáknál a szerzők különböző állatkórházaiban.
A legtöbb kutyánál csípőfájdalmat találtak. A fájdalom gyakran óvatosabbá teszi a kutyákat, szorongóbbakká válhatnak. Sokszor akkor válnak agresszívvé a kutyák, ha fekszenek és közelítenek feléjük, így próbálják elkerülni az emberekkel vagy más állatokkal való érintkezést.
Védekező magatartás
A krónikus mozgásszervi fájdalommal élő kutyák nyílt agresszió esetén jellemzően mind ismerős, mind ismeretlen kutyával szemben a végtagokat harapták meg ellentétben azokkal, akik nem fájdalom miatt voltak agresszívek. Utóbbiak súlyosabb sérüléseket okoztak, a célpontjaik is változatosabbak voltak: végtagokat, arcot és a törzset is haraptak. Fontos különbség még, hogy a fájdalommal élő kutyák harapásai kevésbé voltak súlyosak. Ebből arra következtethetünk, hogy a fájdalommal élő kutyák csak azt akarják, hogy ne zavarják őket
Feltételezik, hogy az „agressziós létrán”[11] alacsonyabban elhelyezkedő viselkedéseket (mint például a fej elfordítása és a merev tekintet) korábban figyelmen kívül hagyták vagy nem vették észre. Ez azt eredményezheti, hogy a viselkedés hirtelen és figyelmeztetés nélkül jelenik meg. Ezt bizonyíthatja az is, hogy a fájdalomból eredő védekező viselkedést gyakrabban jegyzik fel fiatalabb kutyáknál. Valószínűsítik, hogy az idősebb kutyák - fájdalmaik ellenére- megtanulják elnyomni ezeket a jeleket, míg a fiatalabb kutyák még tanulják melyik viselkedés eredményes. Beszámoltak arról, hogy azok a kutyák, akik a fájdalom kezdete előtt nem voltak agresszívek, impulzívabbnak tűnhetnek, míg azok a kutyák, akik a fájdalom megjelenése előtt is agressziót mutattak, kevésbé voltak impulzívak, de gyakrabban jelenik meg náluk az agresszív viselkedés.[12]
Tanulási képesség, teljesítmény romlása
Ha a kutyának fájdalmai vannak, a teljesítménye vagy tanulási képessége romlik. Jó példa erre, ha egy csípő diszpláziás kutya nem ül le szabályosan, nem ugrál vagy mozgása lelassul. Ha a kutya nem akar beugrani a kocsiba vagy agility edzésen nem ugrik át az akadályon, mindenképp gondoljunk arra, hogy fájdalmai vannak.
A gazdik sokszor észlelik, hogy az állat viselkedése szokatlanná válik, fokozódik a szorongása, hirtelen fellépő agresszív viselkedés vagy akár öncsonkítás is előfordulhat.[13]
Szobatisztaság
Ha a kutyánknak krónikus ízületi fájdalmai vannak, előfordulhat, hogy bepiszkít. Ez főleg akkor fordul elő, ha az almot/pelenkát/udvart - azt a helyet, ahol a dolgát el tudja végezni - csak nehezen, például lépcsőkön lehet megközelíteni.
Figyelemfelkeltő viselkedés
Kényelemkeresés, a gazdához való nagyobb ragaszkodás is lehet a kutyák fájdalomra adott válasza. Ez a viselkedés gyakran akkor fordul elő, ha a kutya igényei nincsenek kielégítve és/vagy alacsony a frusztrációtűrése. Nem meglepő, hogy ez a fajta viselkedés kondicionálttá válhat, különösen egy olyan fajnál, amely annyira érzékeny a szociális megerősítésre, mint a kutya. Ez a fajta viselkedés a betegség nyilvánvaló jelei nélkül is megjelenhet és viselkedési problémának tűnhet. A figyelemfelkeltő magatartás sokféle formát ölt, és egyedenként változó, mivel a tulajdonosok akaratlanul is megerősíthetik a maguk számára fontos viselkedéseket. Ezeknek a viselkedéseknek az aránya jelentősen (ha nem majdnem teljesen) csökkenhet fájdalomcsillapítással anélkül, hogy speciális viselkedésmódosító tréningre lenne szükség. Azonban a beteg, sérült állatok megtanulhatják, hogy milyen viselkedési formák kapnak több figyelmet és erőforrást, és a betegség sikeres kezelése után is fennmaradhat a komfortkereső viselkedés. [14]
Kényszeres viselkedések
Egy másik szokás, amit fájdalomtól szenvedő állat felvehet az a “csillagvizsgálás” vagy “égnézés” és a nem létező legyek kapkodása - két furcsa viselkedés, amelyek gyomorbántalmak, emésztési problémák esetén jelenhetnek meg, a betegség kezelésével a viselkedés is megszűnik. [15]
Emésztési problémákra, hasfájásra utalhat, ha a kutyánk kitartja a hajlást, a jógából ismert lefelé néző kutya pózt.[16]
A légykapkodás is emésztési és gyomorproblémákkal összeköthető. Kezeléskor 86%-uk javult, 57%-uknál pedig egy hónapon belül teljesen megszűnt a viselkedés.[17]
A különböző felületek nyalogatása is gyomorbántalmakat jelezhet. A kezelés során a kutyák 59%-a jelentősen javult 3 hónap alatt. Ha a követést 6 hónapra meghosszabbították, a javulás a kutyák 76%-ára emelkedett. Érdekes módon, még ha egyes kutyáknál nem is azonosítottak gyomor-bélrendszeri rendellenességet, a felületek túlzott nyalogatása csökkent hipoallergén diéta, savlekötő és hányáscsillapító adása után.[18]
A testrészek nyalása, rágása is visszavezethető a fájdalomra, amely akár öncsonkításig is fajulhat. Itt többféle betegséget is igazoltak kiváltó okként, például limfómát, ortopédiai elváltozásokat, daganatos elváltozásokat. A rágcsálásnak, evésnek fájdalomcsillapító hatása is van, ezért érdemes jutalomfalatot adni a kutyának. Ez segíthet, hogy ne saját magát rágja, nyalja, illetve segíthet elterelni a figyelmét. Humán területen nagyon sok kísérlet foglalkozik azzal, hogy a figyelemelterelés, hogyan tud segíteni a fájdalom elviselésében. Amikor a vizsgálati személyeknek elterelték a figyelmét, a fájdalom intenzitását alacsonyabbnak értékelték azokhoz a személyekhez képest, akik a fájdalomra figyeltek. Amikor pedig a személyeknél pozitív hangulatot idéztek elő – például kellemes zenehallgatással, képekkel, történetmeséléssel –, habár a fájdalom intenzitását nem, de a megélt fájdalomélmény kellemetlenségének mértékét alacsonyabbra értékelték.[19] Ezért is érdemes finom falatokkal, játékkal elterelni a kutya figyelmét.
Pica
Pica hátterében is állhat fájdalom. Millsék egy másik kutatásában[20] szerepelt egy esettanulmány egy kavicsevő labradorról, akinél a gyomorbántalmakat kizárták, de kétoldali csípő diszpláziát találtak. A csípőfájdalmat kezelve a kavicsevés elmaradt.
A viselkedésproblémák sok más formáját is okozhatja fájdalom és sok eset maradhat diagnosztizálatlan, ha a tünetek/viselkedés és a fájdalom közötti kapcsolatot nem ismerik fel. A 12. Nemzetközi Állatorvosi Viselkedés Konferencián (International Veterinary Behavior Meeting) résztvevő állatorvosok által kiadatlan megfigyelések felsorolása[21] arról, hogy milyen esetekben találkoztak fájdalom indukálta viselkedésproblémával:
a kutya egyedül hagyva rombol
félelem/szorongás
erőforrások bevédése (pl. vizes tál). Ennek hátterében mozgásszervi és gyomorpanaszokat is találtak. Fájdalomcsillapító hatására a viselkedés megszűnt.
bűzmirigy probléma következtében gazdával szembeni agresszió
nem akar sétálni, lefagy séta közben, nem akar a csúszós padlóra lépni, a ház bizonyos pontjait elkerüli
a gazda éjszakai zavarása, ébresztése
agresszió
a hideg rossz hatással van az ízületi betegségekre, hideg időben fokozódhatnak a tünetek
állásban a kutya eltolja valamelyik végtagról a súlyát és átterhel másik oldalra
sántítás
tárgyaknak támaszkodás
valamire ülés
furcsa leülés, lefekvés: maga a mozdulat vagy a fekvő vagy ülő helyzet is lehet szokatlan
szokatlan vizelet/székletürítés: megváltozott póz, tétovázás
adott terület vakarása, harapása, különösen, ha bőrrándulás vagy vonyítás kíséri
túlzott szaglászás is lehet önnyugtató viselkedés fájdalom esetén
gazdakereső viselkedés
A fájdalommal élő állatok viselkedésére többféle magyarázat is lehetséges: nagyobb veszélyben érezhetik magukat és emiatt szoronganak, bizonyos erőforrások felértékelődhetnek, mert megszerzésük a fájdalom miatt nehezebb.
Aggasztó, hogy bizonyos fajtáknál annyira gyakori néhány ilyen viselkedés, hogy hajlamosak a gazdák normalizálni. Jellemzően ilyen a mopszok, retrieverek “lusta ülése”. Ezek a kutyák nagyobb valószínűséggel ingerlékenyek, nem szívesen indulnak el sétálni és nem tudnak felugrani. Rendellenes vakarózás, légykapkodás és levegőnyalás is gyakrabban fordul elő náluk.
Cavalier King Charles Spánielek (CKCS) esetén előforduló fantomvakarás és a simogatás elkerülése összefüggésbe hozható az idegrendszer patológiás elváltozásaival.
A CKCS fejformája egy öröklött fejlődési rendellenességet okoz, melynek lényege, hogy a nyakszirtcsont azon része melyen keresztül a gerincvelő az agyba lép rendellenes alakúvá torzul (malformáció). A kisagy egy része, illetve a nyúltagy egy kis szakasza a koponyán kívülre kerül és ezáltal nyomást gyakorol a gerincvelőre. Továbbá a gerincvelő kezdeti szakaszán kialakult „torlódás” miatt az agyvelőfolyadék keringése zavart szenved, súlyosbítva ezzel a fennálló problémát. Így következményként syringomyelia, vagy syringohydromyelia alakulhat ki. Tünetei igen változatosak lehetnek az elváltozás súlyosságának függvényében. A nyaki fájdalomtól a rendellenes fejtartásokon keresztül a gerincoszlop körüli túlérzékenység, a mind a négy végtagra kiterjedő mozgáskoordinációs zavaron át az epilepszia jellegű görcsrohamokig. A fájdalom a betegség domináns jellemzője.
A nyakszirtcsont hátulsó részének malformációs szindrómájában érintett további fajták: Cavalier King Charles Spaniel, Yorkshire terrier, Máltai terrier, Chihuahua, Mini tacskó, Toy uszkár, Bichon frise, Mopsz, Shi-tzu, Pomerániai, Boston terrier, Pekingi palotakutya, Törpe pincser.[25]
Nincsenek pontos becslések az betegséggel érintettekről, elsősorban a végleges diagnózis nehézsége miatt, bár Couturier és munkatársai 2008-ban arról számoltak be, hogy 16-ból 7, klinikai tüneteket nem mutató kutyánál volt kimutatható a syringomyelia MRI vizsgálat segítségével.[26]
A betegség megfékezése a tenyésztésben hatalmas feladat, mivel a szűrése nehéz és költséges, és mint fentebb említettem: a tüneteket nem mutató kutyák között is 44 százalék érintett. CKCS tenyésztése az Egyesült Királyságban és világ számos pontján szenvedélyesen vitatott téma. 2022-ben Norvégiában betiltották a CKCS-ek tenyésztését (az angol bulldogéval egyetemben).
Fájdalomfelismerés
Felismerik-e a gazdik, ha a kutyájuk fájdalommal él?
Demirtas és munkatársainak 2023-as kutatása[27] az első, amely kimutatta, hogy a tulajdonosok képesek észrevenni a fájdalommal összefüggő viselkedésbeli változásokat kutyáikban. Felismerték a fül és a farok helyzetét, ami összefüggésbe hozható a fájdalommal illetve a helyzetváltoztatással: azaz felálláskor és a kanapén való fel/leugráskor fellépő fájdalmat is tetten érték. A legtöbb fájdalommal összefüggő viselkedési változást fiatal felnőtt kutyáknál jelentették. Idősebb kutyáknál szignifikánsan gyakrabban jelentettek csökkent általános aktivitást: nem akartak sétálni, felkelni, mindkét oldalra nehezebben fordultak, merevebbek voltak járás közben. A gazdik által használható fájdalomskálák segíthetnek a krónikus fájdalom korai szakaszban történő felismerésében, és tovább javíthatják a kutyák életminőségét. Ezért fontos a tulajdonosok által könnyen használható, az állatorvosok által megbízhatóan értelmezhető eszközök kidolgozása.
A fájdalmat sokféleképpen felismerhetjük. Érdemes a kezdeti jelekre figyelni és nem megvárni az egyértelmű, súlyosabb tüneteket, mert akkor már valószínűleg jelentős fájdalmai lehetnek a kutyának. Nehezíti a helyzetet, hogy a kutyák nagyon jól tudják kendőzni a fájdalmukat.
Érdemes figyelni, hogy a kutya viselkedésében van-e változás: szorong, fél, visszahúzódóbb, mint korábban volt?
A testtartását is érdemes szemügyre venni: árulkodó lehet a púpos hát, merev testtartás, ejtett fejtartás.
Beszédes lehet az is, ha mereven jár, nem teszi le valamelyik lábát, asszimetrikusan terhel, mellsőkre terhel jobban vagy a hátsókra, jobb oldalra vagy bal oldalra. Ezeket az aszimmetriákat figyelhetjük minden pozícióban: állva, ülve, fekve. Egy egészséges kutya négy talpa egy téglalap 4 sarkát képezi. Ha valamelyik (mellső vagy hátsó) testféllel nagyobb terpeszt képez, akkor már gyanakodhatunk valamiféle mozgásszervi fájdalomra.
Az is lehet, hogy a kutyánk nem szívesen, vagy csak nagyon lassan kel fel, óvatosan, tétovázva fekszik le. Ez tipikus tünete lehet egy porckopásos fájdalomnak.
Fájdalmat jelezhet az étkezés megváltozása is, ha például habzsol, vagy épp nem szívesen vagy egyáltalán nem eszik.
Figyelhetünk az aktivitás változására is: ha nyugtalan, járkál fel-alá vagy éppen túl sokat alszik, fekszik, illetve, ha nem fekszik le, inkább ácsorog, ül.
A vonyítás, nyüszítés egyértelmű jelzés, ha hirtelen fájdalomról van szó, de krónikus fájdalom esetén a kutyák nem szoktak vokalizálni.
Figyelhetjük az állattal vagy emberrel való interakciókat is: ha nem szereti, ha megérintik, közelükbe mennek, elhúzódhatnak, esetleg odakaphatnak, zsémbessé, mogorvává válhatnak. Főleg idős kutyáknál figyelmen kívül hagyják a jeleket, mivel sokan gondolják, hogy a zsémbesség, nehézkes járás természetes velejárói az időskornak.
Életminőség - fizioterápia:
Piotti és munkatársai 2022-es vizsgálatában[28] 20 felnőtt kutya életminőségét mérték egy fizioterápiás kezelés elején és végén, és vizsgálták a klinikai tüneteikkel való összefüggést. A kutyák különböző fizioterápiás eljárásokon estek át neurológiai, ortopédiai és degeneratív állapotok miatt, és különböző fokú sántaságuk és fájdalmaik voltak.
A kutya gazdáját arra kérték, hogy töltsön ki egy kérdőívet a kedvence életminőségéről (Milan Pet Quality of Life Instrument) az első konzultáció alkalmával, valamint a kezelést követően. A kérdőív négy területet mér: fizikai (egészségügyi), pszichológiai (érzelmi és viselkedés), szociális (a társas interakciók minősége és mértéke) és környezeti (szabadság és biztonság). A fizioterápiás kezelést követően a pszichológiai tartományban jelentős volt a javulás.
Ez alátámasztja, hogy a fizikai fájdalom fontos szerepet játszik a társállatok érzelmi jólétében.
Lisa M. Riley és munkatársai 2021-es vizsgálatában[29] a masszázs jótékony hatását mutatták ki. A fájdalom súlyossági pontszámaiban szignifikáns csökkenést regisztráltak az összes fájdalom-indikátor esetében az egymást követő kezelésekhez képest és mindegyik kezelés a fájdalom súlyosságának további jelentős csökkenését okozta.
Zajérzékenység
Mills és munkatársai 2018-as tanulmányában[30] szoros összefüggést találtak a zajérzékenység és a fájdalom között. A vizsgált kutyák mindegyikénél mozgásszervi problémát és azzal járó fájdalmat találtak. Valamennyi alany zajérzékenysége csökkent a kezelés hatására, kivéve egy kutyát, akinek a gazdája úgy döntött, hogy nem ad neki fájdalomcsillapítót. Amennyiben a kutyánk elkezd félni a tűzijátéktól, vihartól, egyes hangoktól, érdemes kivizsgáltatnunk, mert könnyen lehet, hogy fájdalmai vannak.
Összefoglalás
Bár a kutyáink nagyon jók a fájdalom elrejtésében, mégis ezer apró jelből vehetjük észre, ha kellemetlenül érzik magukat. Figyeljünk ezekre a jelekre és vigyük őket állatorvoshoz, ha látjuk őket. A kezelési lehetőségekhez mérten biztosítsuk számukra a fájdalom nélküli életet, amit az 5 állati szabadságjog[31] is előír.
Hivatkozások
1. Eric Kandel, John D. Koester, Sarah H. Mack, Steven Siegelbaum: Principles of Neural Science, 6. kiadás
6. Eric Kandel, John D. Koester, Sarah H. Mack, Steven Siegelbaum: Principles of Neural Science, 6. kiadás
11. Shepherd, K. Ladder of aggression. In BSAVA Manual of Canine and Feline Behavioral Medicine; Horwitz, D.F., Mills, D.S., Eds.; BSAVA: Gloucester, UK, 2009; pp. 13–16.
12. Camps, T.; Amat, M.; Mariotti, V.M.; Le Brech, S.; Manteca, X. Pain-related aggression in dogs: 12 clinical cases. J. Vet. Behav. 2012.
14. Mills, D.S.; Beral, A.; Lawson, S. Attention seeking behavior in dogs–what owners love and loathe! J. Vet. Behav. 2010, 5, 60.
16. Kép forrása: https://www.glamourmagazine.co.uk/article/dog-yoga-doga-london
19. McPeake, K.J.; Mills, D.S. “Daisy swallowed another stone……”—Musculoskeletal pain as a differential for pica—A case report. In Proceedings of the 12th International Veterinary Behavior Meeting, Washington, DC, USA, 31 July 2019; pp. 79–80.
21. A 10. számmal már hivatkozott kutatás tartalmazza: https://www.mdpi.com/2076-2615/10/2/318#B43-animals-10-00318
22. Kép forrása: https://www.lab-retriever.net/board/puppy-health-and-care/3005-puppy-lazy-sitting-bunny-hopping-2.html
24. Kép forrása: https://hu.pinterest.com/pin/bah-humpug--383439355745237331/
Comments