Ebben a bejegyzésben szeretnék sok-sok tudnivalóval szolgálni a könyökdiszpláziáról, annak okairól, a szűrés fontosságáról és a megoldásokról is. Azt például tudtátok, hogy a diszplázia olyan rendellenes, kóros fejlődést jelent, aminek több oka is lehet? A betegség lényege, hogy a könyököt alkotó egyes kis részek nem illeszkednek egymáshoz pontosan. Mint egy rosszul összeszerelt kis gépezet, amit ha mozgatunk, az egyes részek nem egyformán veszik ki a részüket a munkából. Egy rosszul összerakott kis puzzle, amiről az egyes részek le is válhatnak. Idővel ezek az elváltozások artrózishoz vezetnek, ami fájdalmas, duzzadt, merev ízületeket eredményez és megnehezíti és fájdalmassá teszi kutyusunk számára a mozgást. A diszplázia tünetei akár 6 hónapos kortól észlelhetőek: sántítás, duzzadt könyök, az ízület hajlítása és a nyújtása is fájdalmas lehet.
Az okok
Lássuk a kis alkotórészeket. A könyököt 3 csont alkotja, ahogy azt a képen is láthatjátok: a felkarcsont, ez kék a képeken (latinul humerus), a singcsont vagy ulna, ez a sárga, illetve az orsócsont vagy radius, ez a rózsaszín.
Pillantsatok most még egyszer a képre! A rózsaszín és a sárga csontok, vagyis az ulna és a radius egymással párhuzamosak. Nagy gondot okoz, ha nem fejlődnek egymással szinkronban. Kettejüknek egy tökéletes kis félkörben kell végződniük ahhoz, hogy a humerust (a kék csontot) tökéletesen be tudják fogadni.
Vegyük az alsó piros kis bütyköt a képen (processus coronoideus). Ez az egyik kis alkotóelem, ami túlterhelődhet az ízületben, ha nem jó a puzzle. A terhelés hatására megrepedhet, sőt le is törhet. Ezt az elváltozást hívják FCP-nek vagyis a fragmentált coronoideus processusnak.
Ugye nem ér nagy meglepetésként, hogy a felső piros bütyökkel is megtörténhet hasonló? A felső kis piros bütyök önálló kis csontosodási mag, ami 4-5 hónapos korban forr a képen látható helyére. Ha nem hiszed, nézd meg, tök érdekes:
Ha viszont az elemek nem illeszkednek jól, akkor ez a kis bütyök nem tud a helyére kerülni. Ezt hívják UAP-nak, vagyis ununited anconeal processnek, magyarul izolált processus anconeusnak. (Vagy inkább latinul?)
Legyél magadra nagyon büszke, ha idáig eljutottál, innen már fáklyásmenet! De valószínűleg a férjem sem fogja idáig elolvasni. Nem baj, folytatom.
A túlsúly (különösen, ha hirtelen sokat hízik a fejlődésben lévő kutya) következménye, hogy az ízület egy adott területére olyan nagy súly nehezedik, ami alatt az ízületi csontfelszíneket fedő porcréteg károsul, porcdarabok törhetnek le. Az ízületre nehezedő nyomás a porckéreg alatt zajló csontképződés zavarát okozhatja. Ezt hívják OCD-nek (osteochondrosis dissecans). Többek között ezért is nagyon fontos a súlykontroll kölyökkorban is.
Ezek a szabálytalanságok már kölyökkorban kialakulnak és általában mindkét könyök érintett valamilyen mértékben. Az elsődleges okok a fejlődés lezárultával stabilizálódhatnak, de vissza nem fordítható másodlagos következményekkel járnak, artrózis, porckopás alakulhat ki, amelyek potenciális problémát jelentenek kutyánk későbbi életére.
A gének és a környezet szerepe
A diszplázia öröklődik és több gén együttesen alakítja ki. De mi magunk is sokat ronthatunk rajta: a túletetés, a stressz, a fizikai túlerőltetés elősegítik a kóros fejlődést. Ha a genetikai és környezeti faktorok kombinációja elér egy küszöbértéket, akkor kialakul a betegség. Minél több a hibás gén és a provokáló környezeti tényező, annál súlyosabb lesz diszplázia. Tehát környezeti behatások nélkül alakul ki, örökletesen, mégis nagyon sokat tehetünk azért, hogy a tüneteteket enyhítsük. Megfelelő táplálással, súlykontrollal, kímélő testmozgással nagyon sokat javíthatunk a kutyánk életminőségén.
Jelentős probléma, hogy a betegség következtében sántító kutyák csak a jéghegy csúcsát jelentik. Sok kutya marad tünetmentes, akikben megtalálhatóak az elsődleges, fentebb felsorolt rendellenességek és mégsem tűnnek nyilvánvalóan sántának. Vannak kutyák, akik szimmetrikusan sántítanak mindkét mellső lábukkal, így a sántaság nehezen észrevehető. Szerencsére ezeket a tünetmentes kutyákat is ki lehet szűrni megfelelő röntgenfelvételek készítésével. Meglehet, hogy ők nem tűnnek sántának, nagy eséllyel az utódaiknál már súlyosabb tünetekben is jelentkezik a diszplázia.
Mivel nagyrészt öröklött tulajdonságok befolyásolják, fontos, hogy a lehető legjobb felmenőket válasszuk. Jelenleg nincs olyan elérhető génvizsgálat, amivel a legjobb genotípussal rendelkező egyedeket ki lehetne választani tenyésztésre. De ez nem azt jelenti, hogy a jelenleg használatos szűrés ne lenne jó vagy hasznos, sőt.
Szűrés
Mindenhol a világon röntgennel szűrik a diszpláziát. Magyarországon az állatorvosok a Magyar Kisállat Ortopédiai Egyesülethez küldik a felvételeket, ahol nemzetközileg elfogadott irányelvek szerint történik a röntgenképek vizsgálata, melyet az International Elbow Working Group (IEWG) határozott meg. A kutya legalább 12 hónapos kell legyen a szűrés időpontjában, de léteznek előszűrések is. Az eredmény lehet: mentes, enyhe, közepes és súlyos. Ha többet szeretnél megtudni a diszplázia szűrésről és értékelésről, akkor katt ide:
Gyógymódok
A diszplázia legtöbb formája orvosolható, a következmények kialakulása lassítható, visszaszorítható. A gyógymód függ a kutya korától és a probléma természetétől és súlyosságától is. A műtétek lényege, hogy a levált porc és csontrészeket eltávolítják vagy rögzítik, az ízületet kitisztítják.
Bármely gyógymódra is kerüljön sor, a fizioterápia elválaszthatatlan része a gyógyulásnak, legyen szó konzervatív kezelésről vagy műtét utáni rehabilitációról. Fizioterápiával tudjuk csökkenteni a kutyus fájdalmát, gyorsabb felépülést tudunk számára biztosítani. Megfelelő tornával erősíteni tudjuk a vázizmokat, melyek stabilizálják az ízületet. Csökkenteni tudjuk a gyulladást, az ödémát, növelni tudjuk az ízületi mozgáspályát.
A másodlagosan kialakuló ízületi gyulladással, porckopással, valamint a folyamatos fájdalom okozta kímélés miatt kialakuló izomsorvadással már nagyon nehéz felvenni a harcot, hosszadalmas, komplex terápiával is csak lassítani lehet a romlást. Nagyon fontos, hogy minél előbb felismerjék és kezeljék a betegséget, ezzel is megelőzve a másodlagosan kialakuló problémákat. Lehetőség van már a 4-5 hónapos, tünetmentes kutyák preventív szűrésére is. Ha ebben az életszakaszban sikerül felismerni a betegséget, akkor a könyökízület megnyitása nélkül, az ulna átvágásával el tudják érni, hogy az inkongruencia megszűnjön és a kutyusunk tünetmentesen és fájdalommentesen élje le az életét. A korai szűrés és kezelés lehetőséget ad, hogy ne kelljen a kutyust élethosszig kezelni, fájdalommentes, egészséges mozgást biztosíthatunk a számára akár az egész hátralévő életére.
A képek és videó forrása:
Felhasznált irodalom:
Bánfi András dr, Kutya-fizioterapeuta képzés, Oktatási anyag, 2016. 72. o.
Diószegi Zoltán dr. (szerk.): Kisállat-ortopédia. Melánia Kft, 2007
Diószegi Zoltán dr.: A könyökízületi diszplázia korai diagnózisa és terápiás lehetőségei, I. Kutya-fizioterápia Konferencia
Comments